Sváb nevezetességek Virtuális sétával
Tekintse meg Magyarország sváb vonatkozású nevezetességeit különleges viruális sétákkal!
Aki nem ismeri a múltat az nem értheti a jelent és nem tudja tervezni a jövőt...
Üdvözöllek a weboldalamon, ahol izgalmas virtuális séták segítségével felfedezheted a sváb települések varázslatos világát! Engedd, hogy elkalauzoljalak egy különleges utazásra az időben és térben, ahol megismerheted a svábok hagyományait, kultúráját és építészeti csodáit.
Fedezd fel a sváb települések rejtett gyöngyszemeit, amelyeket távoli helyeken élő sváb örökségű emberek számára is hozzáférhetővé szeretnénk tenni. Virtuális sétáinkon keresztül olyan helyeket fedezhetsz fel, amelyeket talán soha nem láthatnál személyesen.
Célunk az, hogy megőrizzük és bemutassuk a sváb kultúrát, és az emberek számára elérhetővé tegyük azt, bárhonnan is legyenek. Lépj be a világunkba, és merülj el a sváb települések varázslatos világában virtuális sétáink segítségével!
Bata Gergely
Kedvezményes árajánlat
Amennyiben az Ön településéről szeretne hasonló virtuális sétákat, kérje kedvezményes árajánlatunkat.
Dunaharaszti
Dunaharasztiba látogatva az alábbi nevezetességeket tekintheti meg:
- Szent István templom
- Kálvária Kápolna
- Svábház
- Kegyeleti emlékpark
A terület már a bronzkor óta lakott. A római korban egy kereskedelmi út vezetett át a térségen. A IV. században a határok védelmével megbízott légióknak egy táborhelye volt itt, melyet Contraaquincumnak is neveztek. E táborhely Diocletianus császárnak 293-ban kiadott rendeletére épült és a IV. század végéig állt fenn. Dunaharaszti, Haraszti nevét 1229-ben említik el?ször az oklevelek Haraszti néven. 1270-ben V. István Taksony faluval és Ráda pusztával együtt, melyek azel?tt Lóránd nev? birtokosé voltak, a margitszigeti apácáknak adományozta. A 14. században az Imregi család birtokába, e család kihaltával 1453-ban a helység felét a Gecseiek nyerték adományul. 1482-ben Gecsei Esthre Kálmány felét Nagylucsei Dóczy Orbán gy?ri püspöknek adta el. A török hódoltság alatt elpusztult, 1690-ben az elhagyott és lakatlan helyek között említették. Csak 1694-ben kezdett ismét benépesülni, ekkor Ráday Gáspár volt a birtokosa, aki hatodrészét Forster Kristófnak, hatodát pedig Semléki Ádámnak adta zálogba. 1701-ben pedig Koroncsay János és Battik Péter birtoka volt. Közvetlenül a szatmári békekötés után németek telepedtek le a helységbe, 1737-ben már német lakosai voltak, és ekkor a báró Laffert család birtoka volt. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint báró Laffert Nándor Antal örökösei voltak a helység földesurai. A Laffert család 1864-ig volt itt birtokos, ekkor a birtokot Földváry Móricz vásárolta meg.[3] Pet?fi Sándor két alkalommal, 1841 áprilisának els? felében, illetve 1845. július 15-én rövid ideig a községben tartózkodott. Fellendülését a HÉV-vonal kiépítésének köszönheti (19. század vége). Ekkortól üdül?hely, gyorsan polgárosodott, gyárak épültek. 1900-tól hívják Dunaharasztinak, korábbi neve Haraszti volt. A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kispesti járásához tartozott. 1910-ben 3861 lakosából 3845 magyar volt. Ebb?l 3428 római katolikus, 249 református, 118 izraelita volt. 1956-ban földrengés volt a településen. Dinamikus fejl?désének érdemeként 2000-ben városi rangot kapott.
Tagok
Gerber Ferenc, Elnök
Kreisz Antal, Elnökhelyettes
Kaltenecker József, Tag
Kreisz Péter, Tag
Versánszki Árpád, Tag
Dunaharaszti, Fő út 67, 2330
Szent István templom
1903-04-ben épült neoromán stílusban, 1904.augusztus 20-án szentelték fel. Kertjében Nepomuki Szent Jánosnak, Dunaharaszti védőszentjének szobra láható.
Kálvária kápolna
Dunaharaszti és Taksony határában találjuk a Kálvária-kápolnát, melyet a 70-es években részben helyreállítottak. A Kálvária-domb értékes növényritkaságai miatt védett.
Dunaharaszti, Zöldfa u. 39, 2330
Svábház
A sokak régi álmát megvalósító sváb tájház egy rendkívüli kezdeményezés eredménye. Öt lelkes, elkötelezett dunaharaszti vállalkozó, Wágner László, Kreisz Antal, Gerber Ferenc, Kaltenecker József és Gyarmati Attila ugyanis célul tűzte ki maga elé a sváb kultúra megóvását, a még fellelhető tárgyi emlékeinek összegyűjtését, bemutatását és megőrzését, a hagyományok ápolását, felidézését és az eltűnőben lévő helyi sváb dialektus nyelvi emlékeinek felkutatását, dokumentálását.
Temető u. 15-39, Dunaharaszti, 2330
Kegyeleti emlékpark
Kegyeleti Emlékpark avagy Temető utcai Kegyeleti Emlékpark avagy a Régi Temető. Parkszerűen rendezett egykori temetőkert.
Fő út 67, Dunaharaszti, 2330
Nepomuki Szent János szobor
Ő a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Dunaharaszti legrégebbi köztéri szobra őt ábrázolja.
Újhartyán
Újhartyánba látogatva az alábbi nevezetességeket tekintheti meg:
- Szent Borbála templom
- Tájház, Bagolyfészek
- Grassalkovich tér
- Mária kápolna
- Szent Orbán kápolna
- Málenkij robot emlékmű
- Kegyeleti park
Újhartyán város Pest megyében található, és a legősibb települések közé tartozik. Az Árpád-kori településtörténet írása jelenleg is folyamatban van. Az újkori történelmét Újhartyániak 1764. február 20-tól számolják, ami az időpontja Gróf I. Grassalkovich Antal telepítési hirdetményének, mikortól a Hartyáni pusztákat benépesíteni kívánta. Grassalkovich Antal a ‘nagy telepítő’ első telepesei javarészt Soroksárról, Dunaharasztiból, Taksonyból és a környező településekről érkeztek. Az újkori Újhartyán vegyes lakossága a belső vándorlás megállása után elnémetesedett, és szokásai, hagyományai mára egy átlagos magyarországi sváb település képét mutatják. A 20. század erőltetett magyarosítása Újhartyánra is kihatott. Bár nincs közvetlen közelünkben más német nemzetiségi település, hozzánk legközelebb Vecsés, Ceglédbercel, Dunaharaszti, Taksony, Soroksár áll. Az Újhartyáni lakosok származási és rokonsági kapcsolatban is a legközelebbi településekkel állnak a legszorosabban. A második világháború után az Újhartyán lakosai megmenekültek a Németországba történő visszatelepítéstől, de a Málenykij Robot borzalmait több százan elszenvedték. Ezektől az évektől kezdve a sváb nyelv használata kevésbé intenzív. A rendszerváltás után azonban az Újhartyáni sváb közösség egyre aktívabb lett. A zenekarok újra formálódtak, tánccsoportok és hagyományőrző civilközösségek szerveződtek, és német nemzetiségi önkormányzat alakult. Az Újhartyániak megtalálták és megismerték sváb származásuk gyökereit, és partnerkapcsolatot alakítottak ki németországi településekkel, mint például Freiberg am Neckar vagy Tapfheim.
Újhartyán, Fő u. 2, 2367
Grassalkovich tér
Újhartyán főtere, itt található a Betelepülők hajója, Betelepedési emlékmű, Grassalkovich szobor, Szent Borbála templom, Nepomuki Szent János szobor.
Újhartyán, Újsor u. 3, 2367
Tájház, Bagolyfészek
Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi.
Újhartyán, Fő u. 2, 2367
Szent Borbála templom
A barokk templomot 1776-ban építtette Grassalkovich Antal. A belsőt szép faragású mellékoltárok, illetve az egyszerű főoltár mögött festett architektúra díszíti.
Mária kápolna
A római katolikus kápolnát, az újhartyáni gazdák építettek a múlt század második felében, a falu határának azon a részén, ahol a búzaföldek kezdődnek. A Mária tiszteletére szentelt kápolna áldozatul esett az 1944 őszén átvonuló frontnak, melynek során egy becsapódó bomba földig rombolta. A háború után 1947-ben lakossági összefogással felújították Radóczy József és Krejcsi László szervezésében.
Újhartyán, Pipacs út 27, 2367
Szent Orbán kápolna
2017-ben az egykori újhartyáni szőlők területén újjáépült az 1970-es években elbontott Szent Orbán kápolna.
Szigetszentmárton
Szigetszentmártonba látogatva az alábbi nevezetességeket tekintheti meg:
- Szent Márton templom
- II. Világháborús emlékmű és park
- Kegyeleti park
- Jézus Krisztus feszület
Szigetszentmárton az ősi települések közé tartozik. Azt, hogy már több ezer éve is éltek itt emberek, azt a község négyezer éves, világhírű régészeti ?őskocsi? lelete is bizonyítja, melyet jelenleg a Nemzeti Múzeumban őriznek. A település elnevezésében a Szent Márton név a templom védőszentjére utal. Szigetszentmárton neve írásban először 1285-ben fordult elő, amikor is IV.(Kun) László király egyik oklevelét innen keltezte. Lázár deák 1528-ban készített térképe is jelöli Szent Márton falut. A község a középkorban mezővárosi rangot is viselt. Buda elfoglalását követően a török összeírások szerint népes település, ahol 43 adófizető családnév szerepel a listán 26 házzal. A Buda visszafoglalására indított felszabadító háború során a falu megfogyatkozott lakossága szétszéledt. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A harcok elmúltával csak néhány család tért vissza, ezért Savoyai Jenő földesúr sváb telepeseket telepített a falu területére később Mária Terézia bajor telepeseket telepített le. Az 1838-as dunai nagy árvíz az 1886. évi tűzvész, mely a falu kétharmadát elpusztította, megváltoztatta települési jelleget, rendezettebbé váltak az utcák és a beltelkek. 1855-ben alapították az állami iskolát (az egyházé 1742 óta működött), 1888-ban óvodát szerveztek. A településen 1898-tól Önkéntes Tűzoltó Egyesület, 1909-től Gazdakör, 1936-tól Polgári Lövészegyesület működött, majd 1939-ben megalakult a Magyarországi Németek Szövetsége helyi szervezete, 1952-ben pedig a fúvószenekar is. A falu német ajkú lakossága szorgalmas munkával igyekezett vagyoni gyarapodását elősegíteni. Az 1941-ben tartott népszámláláskor Szigetszentmártonban 1069 éltek. Anyanyelve szerint 226 fő magyarnak, 843 pedig németnek tartotta magát. A második világháborút követő kitelepítést e népszámlálás alapján hajtották végre. A vagonokban elvittek helyére az alföldi és a szlovákiai területekről érkeztek magyarok. A rendszerváltás előtt Szigetcsép, Szigetújfalu, Szigetszentmárton közös közigazgatási egységet képezett. Ez a rendszerváltozással megszűnt. A lakosok száma 2010. január 1.-jén 2199 fő volt.[3] A beruházások célszerű megvalósítása tette lehetővé, hogy ma már a település vezetékes ivóvízellátása 100%-os. A lakások 80%-ában van vezetékes gáz, 70%-ában vezetékes telefon. Az útfelület 85%-a pormentesített. Kiemelt helyen szerepel a csatornahálózat kiépítése. A település fejlődésével lépést tartott az infrastruktúra fejlődése is. Üzletek, szálláshelyek, vendéglátóhelyek nyíltak. Felújították a kultúrházat.
Forrás: Wikipédia
Szigetszentmárton, Kossuth Lajos u. 9, 2040
Szent Márton templom
A templom 1788-ban épült, barokk stílusban. Anyakönyvek: 1911-től Historia Domus: 1946-tól
Szigetszentmárton, Kossuth Lajos u. 82, 2318
Jézus Krisztus feszület
Jézus Krisztus feszület
Szigetbecse
Szigetbecsére látogatva az alábbi nevezetességeket tekintheti meg:
- Szent Mihály templom
- Faluház
- Ulmer Schlatter
- Nepomuki Szent János szobor
- Sváb sírhelyek
Szigetbecse nevét 1217-ben említette először oklevél Beche néven. A település névadója a Becse-Gergely nemzetség volt, akiknek ősei a későbbi III. Béla kíséretében tértek vissza Bizáncból, az ekkor elnyert birtokuk az egyetlen volt a szigeten, amely Becse-Gergelyeké volt. 1308-ban Szent Istvánról elnevezett körtemplomát is említették. Ekkor Becsei Imre faluja volt. 1311 évi oklevélben Imre már Becse nevű faluja után magát már Becsei néven iktattatta be a Fejér vármegyei Solt-széken levő Fű-tő nevű birtokába. Ugyanekkor a Becsegergely nemzetségből származó Lukács fia László mester is átiratja 1297-ben kelt oklevelét. A nemzetség tagjai közül Becsei Imre, aki 1312-ben már a király familiáris szerviense volt nagy birtokszerző volt: 1312, 1315 és 1319-ben a közeli Peregen, 1313-ban Pomázon, 1317, 1319-ben házat Felhévizen, földet a Pilis megyei Aszófőn, 1318-ban Szalkon és a Solt-székben fekvő Inakfiapéterföldén és 1319-ben a Baranya megyei Kerekegyházán. 1320-ban Becsei Imre már királyi főszekerész, ekkor biztosítja magának Pereget és Szalkot is, majd fiaival együtt megszerzi Bátmonostort is, melyről később több oklevél is készül, 1321-ben már barsi ispán és lévai várnagy és Rubertet kapta meg és ekkor szerzi meg Páli nagy részét is. 1325-ben a Hont megyei Szalk részeit és Sallót szerzi meg és a Hont megyei Terenyét kapta adományba. További birtokszerzései között szerepel még többek között a Vesszős, Töttös és Tamás (Tövises) nevű fiaival együtt 1322-1323-ban a Baranya megyei Teremhegyet cseréli el Lak nevű településért. Becsei Imre 1333ban meghalt, tőle Töttös és Vesszős nevű fiai együttesen a lévai várnagyságot örökölték. 1344-ben Károly Róbert király Töttös és Vesszős becsei jobbágyait kivette a nagyszigeti jobbágyokra kötelezően előírt erdőóvó, ménespásztori és egyéb szolgáltatások alól azzal, hogy Becsét nemesi joggal bírják. 1347-ben a király a falut Szent István mártír templomával és a szemben fekvő Pereggel együtt visszavette a Becseiektől, mivel a budai és nagyszigeti királyi majorok részére szükségesek voltak. Helyettük cserébe Bars és Hont vármegyei falvakért. Becséhez ekkor a Dunán 6 malom, 6 rab cselédlány, 73 nagyállat és 150 disznó tartozott hozzá. Jobbágyai számáról és határairól nem maradt adat. 1479-ben Hunyadi Mátyás özvegye, Beatrix királyné tulajdonaként említik a falut. A török uralom végére elpusztult Becse lakossága, helyükbe először szerbek települnek meg, majd helyükbe stájer és sváb telepesek érkeztek. 1910-ben 956 lakosából 767 magyar, 183 német volt. Ebből 935 római katolikus, 17 református volt. A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráczkevei járásához tartozott. A falunak 1946-ig szinte 85%-ban német lakossága volt. Jelenleg is nemzetiségi település, magyarok és svábok lakják. Szigetbecsén ma is ápolják a régi néphagyományokat, a híres húsvéti ?tojásfutást?, amelyet húsvétvasárnap du. 5 órakor rendezik meg a Petőfi S. utcában. Szigetbecse idegenforgalmát az üdülők, a horgászok jelentik. Vonzó a becsei Duna-part – a holtág vidéke, a dunai szabadstrand az idelátogató turisták, üdülők számára. A Ráckevei (Soroksári) Duna partján mintegy 9 km hosszú területen épült ki a szigetbecsei üdülőterület 640 hétvégi házzal. A község nem épült közvetlenül a Ráckevei Duna mellé az árvizek miatt. Mintegy hatszáz – ezer méter választja el tőle, közben szántók, rétek, kicsiny nádasok, tölgyesek zöldellnek. Ez teszi ezt a Duna menti partszakaszt különösen megnyerővé.
Forrás: Wikipédia
Szigetbecse, Makádi út 32, 2321
Szent Mihály templom
Szent Mihály templom
Szigetbecse, Petőfi Sándor u. 14, 2321
Nepomuki Szent János szobor
Ő a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon
Szigetbecse, Temető utca, 2321
Kegyeleti park - Sváb sírhelyek
Szigetújfalu
Szigetújfalura látogatva az alábbi nevezetességeket tekintheti meg:
- Szent Lénárd templom
- Tájház
- I. világháborús és Gulag emlékmű
- Szent Lénárd szobor
- Szent Kristóf szobor
- Temető, Kegyeleti park
- Duna part
Az 1700-as évek elején, a Habsburg Birodalom területén, az akkori Magyarország területén született a sváb betelepítési politika. A Habsburgok meghívására német származású telepesek érkeztek a területre, hogy műveljék a földeket és hozzájáruljanak a gazdasági fejlődéshez. Szigetújfalu is azok közé a települések közé tartozott, amelyeket sváb telepesekkel népesítettek be.
A svábok hozzájárultak a település mezőgazdasági és ipari fejlődéséhez. Ők hozták magukkal a német kultúra elemeit, szokásokat, hagyományokat, amelyek meghatározóvá váltak Szigetújfalu életében. Az építészetben, a mezőgazdaságban és az iparban is megmutatkozott a svábok szakértelemmel és munkabírással való hozzájárulása.
A svábok közössége sokáig megőrizte saját kulturális és nyelvi hagyományait, de az idők folyamán a magyar környezet hatására a két kultúra kezdett összeolvadni. Ennek eredményeképpen Szigetújfalu egy olyan hely lett, ahol a sváb és magyar kultúra elemei együttesen formálták a település identitását.
Szigetújfalu, Diófa utca 17, 2319
Szent Lénárd templom
1733-ban épült temploma Ráckeve filiája; 1742-ben önállósul.
Diósd
- Szent Gellért templom
- Szent Gellért kápolna
- Szent István tér
- Tájház
- Mészkőbánya
- Autentikus borpince
Diósd, Szent István tér, 2049
Szent István tér
Szent Flórián szobor, Nepomuki Szent János szobor, Barátság emlékmű, Barátság kút, Szent Gellért szobor, Szent Gellért templom, Szent Gellért kápolna, I. világháborús emlékmű, II. világháborús emlékmű, Málenkij robot emlékmű
Diósd, Szent István tér, 2049
Szent Gellért templom
A templom 1896-ban épült közadakozásból, Say Ferenc tervei szerint.
Diósd, Szent István tér, 2049
Szent Gellért kápolna
Taksony
Taksonyra látogatva az alábbi nevezetességeket tekintheti meg:
- Szent Anna templom
- Tájház
Taksony nagyközség közvetlenül a Ráckevei (Soroksári)-Duna partján található, a hasonló elnevezésű sziget mellett. Az Árpád unokájáról ? Taksony fejedelemről ? elnevezett nagyközség Budapesttől déli irányban található, mindössze néhány kilométerre a főváros határától. A 6300 fős település látogatói a XXI. század lüktetése mellett megtalálhatják nálunk azt a nyugalmat és természeti szépséget, amitől Taksonyt a Kis-Duna gyöngyszemének nevezik.
Taksony, Szent Anna u. 1, 2335
Szent Anna templom
A Szent Anna templom 1804-1811 között épült, a második világháború és az 1956-os földrengés tönkretette, ezután épült újjá.
Törökbálint
- Szűz Mária bemutatása templom
- Szent Ferenc kápolna
- Falumúzeum
- Kálvária
- Hintuskáskő
A 18. század végén és a 19. század elején a Habsburg Birodalom a német ajkú településekre kiterjesztette az úgynevezett sváb telepes mozgalmat. Ennek eredményeként sok német származású család települt le Törökbálinton és környékén. Ők hozták magukkal saját kultúrájukat és hagyományaikat, amelyek máig is megtalálhatók a város életében.
A svábok számos területen hozzájárultak a Törökbálint és a környező települések fejlődéséhez, például mezőgazdaságban és kézművességben is. A sváb történet és kultúra még mindig él Törökbálinton, és számos rendezvény és hagyomány őrzi meg az emléküket.
Az idők során Törökbálint városiasodott és modernizálódott, de a múlt emléke és a kulturális sokszínűsége mindig jelen van a város életében, emlékeztetve a lakosokat azokra az emberekre és eseményekre, amelyek alakították a várost és annak identitását.
Törökbálint, Pelsőczy Ferenc u., 2045
Szűz Mária bemutatása templom
A régészeti ásatások során az előkerült leletek között megtalálhatóak voltak a templom körüli temető és körítőfal maradványai is. Az első írásos említése a templom plébánosáról 1422-ben történt. A XV. században épült gótikus szentély falait felhasználva, 1763-ban barokk stílusban bővítették, hogy helyet biztosítson a növekvő hívek számának. 1811-ben és 1814-ben pedig a fatornyát egy kőtoronyra cserélték, és áthelyezték a harangokat is a toronyba, amelyek korábban a földön nyugvó haranglábon álltak a templom szomszédságában. Azóta is több alkalommal bővítették és felújították a templomot, legutóbb 1992-ben, amikor egy 8 mázsás nagyharang került a templomba. Az üvegablakok Róth Miksa alkotásai. Az ezredfordulón a külső homlokzat, a tetőszerkezet, a belső tér és az orgona is felújításra került.
Törökbálint, Pelsőczy Ferenc u., 2045
Szent Ferenc kápolna
A kápolna egy dombon található, amelyet fák vesznek körül, és a plébánia-templom szomszédságában található. Az alapítói azok a törökbálinti hívek voltak, akik fogadalmat tettek az 1710-ben kitört pestisjárvány elhárítására, és 1711-ben Xavéri Szent Ferencet – a pestisbetegek védőszentjét -, Szent Sebestyént, Szent Rókust és Szent Rozáliát tiszteletére építették fel. A kápolna homlokzatán a jezsuita rend monogramja látható, és barokk stílusú.
Törökbálint, Baross u. 17, 2045
Falumúzeum
A Törökbálinti Falumúzeum egy hajdani vendégfogadóként működő épületegyüttes, amely ma is megőrizte nosztalgikus hangulatát. A tulajdonos bérleti szerződést kötött a helyi önkormányzattal, és egy részét helytörténeti gyűjtemény bemutatására adta át. A múzeum 1996-ban nyílt meg a közönség előtt német támogatással, és helyi gyűjtésből származó bútorokkal, használati tárgyakkal berendezett szoba, konyha és fotók láthatók a település múltjáról. A múzeum időszaki kiállításokat is tart, és a tornácos, zárt udvar nyáresti táncházak, koncertek helyszíne lehet. A Falumúzeum számos programot kínál, melyek között szerepelnek a helyi teljesítményeket bemutató, elismerésre érdemes személyek és csoportok, valamint a kortárs hazai és nemzetközi képzőművészeti életbe való bekapcsolódás is. A programjaikról rendszeresen hírt adnak a Budakörnyéki Televízióban, illetve a Falumúzeum Törökbálint Facebook oldalán.
Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 76, 2045
Kálvária
A kálvária a Munkácsy Mihály Művelődési Otthon mögötti dombon található, amelyet a kastély építésekor hordtak ide 1764-ben. Az írásos emlékek szerint már a XVIII. század elejétől használják Kálváriának, de a stációk mai helyükre csak 1827-ben kerültek. A stációsor a domb alján indul, ahol a bal oldalon a páratlan számú stációk, míg a jobb oldalon a párosak találhatók. A törökbálinti Faluszépítő Egyesület 1992-ben eltávolította az akácot, amely betakarta a régi kálváriát, és új domborműveket helyezett el a hiányzó stációknál, pótolta a latrok eltűnt szobrait, valamint felállította a hiányzó kereszteket. A stációoszlopokon a támogatók nevei olvashatók.
Kapcsolat
- Bata Gergely
- + 36-70-315-6255
- info@panorama-fotozas.hu